MINŐSÉG ÉS ÁR.
A KORREKT NYOMDA 27 ÉVE VÁR!
NYOMDA:
1106 Budapest, Fehér út 10.
62-es épület
TELEFON:(+36) 80-205-428,
(+36) 1 264-4602,
260-1685, 419-4150
E-MAIL: E-mailt megjelenít
E-mailt megjelenít
27 ÉVE KORREKT A RECEPT
MagyarEnglishDeutsch

Ofszet nyomtatás, fekete-fehér és színes nyomtatás

Szórólap, katalógus, prospektus nyomtatás, könyvnyomtatás?
Színes nyomtatás, fekete-fehér nyomtatás?

  • Ha a nyomtatás a gondja,
  • a Korrekt megoldja.

Rugalmasan, korrekten.

Nézze meg nyomtatás árainkat!
Kérje személyre szabott ajánlatunkat! ..., hogy a legjobbat adhassuk önnek.

Szórólap, katalógus, prospektus nyomtatás előtt miről célszerű Önnek dönteni

  • Hol készüljön el a nyomtatandó anyag?
  • Saját magunk készítsük, vagy vonjunk be előkészítő stúdiót, reklámügynökséget a tervezésbe, az anyag összeállításába?
  • Vagy nyomdát a nyomdai előkészítésbe, a nyomtatásba?
  • Ofszet vagy digitális nyomtatás?
  • Milyen méretű legyen?
  • Milyen papírra készüljön?
  • Egy vagy két oldalon legyen nyomott?
  • Fekete vagy négy szín color?
  • Mekkora mennyiség esetén gazdaságos a nyomtatás?

A felsorolt kérdések segítséget adnak a tervezéshez. Először abban kell döntést hoznunk, hogy saját magunk, vagy szakember bevonásával tervezzük a nyomdai anyagot.

  • Ha már van kialakult ötletünk, koncepciónk, de nem tudjuk elkészíteni annak vizuális és látványvilágát, akkor a megbízásunkra váró reklámügynökségek sora áll rendelkezésünkre, ahol elkészítik a nyomdakész anyagot.
  • Ha a kinyomtatandó anyagot saját magunk szeretnénk elkészíteni, akkor további kérdések lesznek annak érdekében, hogy megfelelő formátumú anyagot adjunk le nyomtatásra.

Milyen programban akarjuk elkészíteni? (Quark, Corel Draw, Adobe Photoshop, Adobe Illustrator, Adobe Indesign)

  • Fontos szempont, hogy vannak-e képek az összeállított anyagon?
    • Milyen a képek elhelyezkedése, felbontása?
  • A papír típusa, a betűtípus, az alap meghatározása, amelyre a képek kerülnek.
  • A margók viszonya, a cím elhelyezése, a szöveg terjedelme.
  • Hajtási, kötési mód, rácssűrűség.

Továbbá  RGB-ben avagy CMYK-ban készítsük el az anyagot.  Az RGB színrendszerben a színek a három alapszín a vörös (R - red), zöld (G - green), kék (B - blue) egymásra vetítésével - összeadásával - állíthatók elő.
A nyomdaipar a színes képek nyomtatásához a CMYK színkezelést használja.

A CMYK rövidítés a Cyan, Magenta, Yellow, Black (kékeszöld, bíbor, sárga, fekete) szavak kezdőbetűiből képződött (a black utolsó betűje). A nyomdagépek ezt a négy színt nyomják a papírra egymás után a színes képek megjelenítéséhez. A fekete azért szükséges, mert a másik háromszínű festékkel nem lehet elegendően erős fekete tónust létrehozni. Emellett a nyomtatott termékekben sok a teljesen fekete elem, jellemzően a szövegek betűi.

Ezt gazdaságosabb egy színnel a nyomtatott anyag készítésekor a papírra nyomni, mint három színből kikeverni. Minthogy itt fehér papírra nyomott színes festékek hatását kell szimulálni, a nagyobb számok sötétebb tónusokat (több festéket) jelölnek. Az értékeket százalékos formában kell megadni. Ezért minden alapszínnek száz fokozata lehetséges. A nyomdai előkészítés során használt fotóretusáló programok CMYK módba is át tudják konvertálni a képeket. Érdemes döntenünk abban, hogy melyik nyomási módot választjuk. Az ofszetnyomás közvetett síknyomtatást jelent.

A sokszorosítandó képet először rávilágítják a nyomóformára (ofszetlemez). A Ctp (Computer To Plate) lemezlevilágító gép, lézerrel világítja az ultraibolya vagy thermo nyomólemezeket. Ezzel szemben a legújabb CTcP (Computer to conventional Plate) technológiánál a számítógépből hagyományos nyomólemezre történik a levilágítás.

Ha igazán jó minőséget szeretnénk nagy mennyiségben és gazdaságos áron, akkor az ofszet nyomtatás a jó megoldás. A digitális nyomtatás során a kiadványszerkesztő programok segítségével előkészített kiadvány (adatfile) a számítógépről közvetlenül a nyomógépbe kerül, így a folyamatból kimarad a film és nyomólemez készítése.

  • Az alacsony induló költségek miatt alacsony példányszámtartományban is gazdaságosan állítható elő a nyomtatott anyag. (akár 1 példányban is) A kiadvány elkészülésének ideje jelentősen lecsökken. Azonban a két technológia között a minőségi termék csak ofszet nyomtatás esetén érhető el.

A nyomtatott anyag méretének meghatározása függ a képek méretétől, a szöveg terjedelmétől, a betű típusától, a margók viszonyától. A papír típusa függ a megrendelő igényétől, a kinyomtatandó mennyiségétől, attól hogy milyen célra szánjuk.
Amennyiben nagyobb példányszámú kiadványt szeretnénk, érdemesebb a vékonyabb típusú papírt választani 90gr-115gr közötti vastagságút. A célunk, hogy minél szélesebb körben, de mindenhová eljusson.

Ha jobb minőségű kiadvány készítése a cél (pl. kiállításra vagy vállalkozásunk ismeretségének növelésére), akkor arra törekszünk, hogy igényes terméket tudjunk a nyomtatás után átadni ügyfeleinknek. A minőségi terméket erősen befolyásolja a papír típusa. Ebben az esetben 150gr-170gr vastagságú az optimális. Ennek megfelelően a szöveg terjedelme és a képek elhelyezése alapján lehet egy vagy két oldalon nyomott a kinyomtatott anyag.

Árajánlat kérés esetén az alábbi paramétereket kell megadnunk:

  • az anyag mérete (vágott mérete),
  • terjedelme (borító + belív),
  • példányszáma,
  • az anyagleadás formája (pdf vagy ps)

A PDF alkalmas szöveget, ábrát és képeket tartalmazó dokumentum leírására eszköz független és felbontás független formában. A dokumentum lehet egyoldalas vagy több ezer oldalas, egyszerű vagy összetett: sokféle betűtípussal, ábrával, színnel és képpel, továbbá tartalmazhat interaktív beviteli mezőket, nyomógombokat stb. lehetőséget teremtve arra, hogy üres űrlapokat hozzunk létre, amit a felhasználók később elektronikus formában is ki tudnak tölteni.

PostScript: Az Adobe által kifejlesztett oldalleíró nyelv, mely a grafikai D tipográfiai D elemeket vektorgrafikus módon tárolja. Eszköz független, ennek is köszönheti, hogy napjainkra a nyomtatás szabványává vált.

A nyomtatás során meghatározó momentum, hogy hány szín uralkodik az anyagon (minimum 1 illetve maximum 5 színből állhat egy kiadvány) milyen a papír típusa, kötészeti munkálatok. Az egy vagy két oldalas nyomdai kiadványon az alábbi kötészeti hajtások végezhetők: egy hajtás leporelló, harmonika, oltár, LA4 6oldalas, LA4 8 oldalas hajtások segítségével esztétikusabb látványt érhetünk el a nyomtatvány megjelenésében.

Az ofszet nyomtatás csak nagy mennyiség esetén gazdaságos. Kis mennyiségnél érdemes digitális nyomdához fordulni.

Az elkészült nyomtatvány meghatározó szerepet tölt be cégünk, vállalkozásunk arculatában.

Szeretne még többet megtudni a nyomtatásról?

A nyomtatás célja a nyomtatás feltalálásától kezdve az információk sokszorosítása volt. Ma a cél többnyire a nagy tömegű gazdaságos sokszorosítás. A nyomtatott információk terjesztése ma már nem a nyomdaipar feladata. A nyomdaipar által sokszorosított információk három nagy csoportba tartoznak.

  • Lehetnek szövegesek, képiek, valamint a kettő kombinációjaként vegyesek.

A mai gazdasági környezetben az elsőrendű kérdés a tömeges és olcsó nyomtatás. A nyomtatási folyamatnak kiemelkedően magas az információrögzítési sebessége. Az egyes nyomdai termékek, termékcsoportok gazdaságos és minőségileg megfelelő előállításához természetesen megfelelő nyomtatási eljárást és technológiát kell alkalmazni, ezért lényeges ezeknek az ismerete. Annál is inkább, mert bizonyos esetekben két vagy több technológia is alkalmas lehet, függően a példányszámtól, a minőségi igényektől és a felhasználási területtől.

A kötési arány a nyomtatás szempontjából is alapvető fogalom. Azt mutatja meg, hogy a nyomathordozó felületének hányad részét fedi festék. A nyomtatófelület nagysága többnyire könnyen értelmezhető, mindenesetre a nyomtatott felület nagysága eltér a formakészítésnél szereplőktől, mivel szövegnyomtatásnál a körvonalak torzulása, raszteres nyomtatásnál a pontok bezáródása eltéréseket okoz. Ezek az eltérések függnek a nyomtatási eljárástól, és ezekre általában jellemzőek.

Általában az egyes nyomtatási eljárásokra jellemző torzulások jönnek létre a nyomtatás folyamán, amelyek megváltoztatják a kitöltési arány értékét is. Ezek függnek a festék tulajdonságaitól, a nyomtatásnál alkalmazott papírtól, ill. nyomathordozótól, a nyomógép beállításától és annak üzemi állapotától (pl. melegedés); síknyomtatás esetén a nedvesítéstől is.

A szövegnyomtatásnál is több kitöltési arány szerepelhet. Attól függően, hogy mit tekintünk teljes felületnek, beszélhetünk szöveg-tükör, lap-és ív-kitöltési arányról. Színes nyomtatás esetén a kitöltési arányt színenként értelmezzük. A kitöltési arány ismeretének fontos szerepe van a nyomtatás folyamatában. A nyomóerő nagysága a magas-és a flex nyomtatásban arányos a nyomási sávban lévő nyomóelemek felületével, és így a kitöltési aránnyal is. Az ofszet nyomtatásnál, mivel a felületek egy síkban vannak, a kitöltési arány a nyomóerő szempontjából nem játszik szerepet. Hasonló a helyzet a szita-, az elektrosztatikus és a tintasugaras nyomtatásnál is. Mély nyomtatásnál a kitöltés növekedésével a nyomóerő csökkenése következik be, de ez a csökkenés nem jelentős. A festékfogyasztás meghatározásában minden nyomtatási eljárásnál fontos szerepe van a kitöltési aránynak, mivel ennek ismeretében a várható festékigény a szükséges festékvastagság ismeretében előre meghatározható. A kitöltési arány befolyásolja a nyomaton a festékréteg egyenletességét is.
Azonos festékezőmű esetén kisebb kitöltési arányú formával történő nyomtatásnál jobb az egyenletesség. Ebben az esetben a kitöltési aránynál a gépre vonatkozó értéket kell figyelembe venni. További javulást jelent a négyszín nyomtatás alkalmazása a három szín helyett, amikor is a színkivonatok kitöltési aránya jelentősen csökken, és így javul az egyenletesség. Ez tovább fokozható azzal, hogy külön nyomóművel kerül nyomtatásra a raszternyomat feketéje és a szöveg-nyomaté, így a kitöltés eloszlik a két nyomóerő között.
A nyomtatás alapvető jelenségeinek vizsgálata csak az 1940-es években indult meg szélesebb körben. Ezt megelőzően csak néhány országban végeztek ez irányú kutatómunkát, amely elsősorban a papír és a festék kölcsönhatásával foglalkozott. A nyomtatás során végbemenő jelenségek korszerű elméleti értelmezéséhez bizonyos fokú fizikai-kémiai ismeretek szükségesek, amelyekhez kutatóintézetek alakultak és működnek világszerte.

A nyomtatás szükséges kellékei a nyomóforma, amely a nyomtatási eljárásnak megfelelően változik, és meghatározza a nyomtatási folyamatot; a festék vagy színezék, amelynek tulajdonságai kell, hogy alkalmazkodjanak a nyomtatási eljáráshoz; a papír (nyomathordozó), amely eredetileg szinte kizárólag papír volt, de újabban gyakori a felületkezelt, a kasírozott papír, amelynek felületi tulajdonságai erősen eltérnek a régebbi, de ma is használatos nyomtatópapírokétól. Egyre gyakoribb a fém-és műanyagfóliák, valamint a különböző rétegezett anyagok alkalmazása is. A nyomathordozó helyett a rövidség kedvéért ma is leggyakrabban papírt használunk, jóllehet a papírnak a nyomott felülete sem papír.

A nyomat kialakulásának legfontosabb eszköze a nyomóforma, amely a festéket a papírra adja át. Az átadás lehet közvetlen vagy közvetett. A nyomóforma határozza meg a nyomtatási eljárást is. Az egyes nyomtatási eljárásokhoz megfelelően kialakított nyomóforma, megfelelő festék és a hozzá kialakított nyomómű szükséges.

A magas-, mély-és síknyomtatást tekintjük hagyományos nyomdaipai eljárásnak; mivel ezekkel lehetséges a legnagyobb nyomtatási sebesség elérése. Mindhárom eljárásnak létezik közvetlen és közvetett változata is. A közvetett nyomtatásnál figyelembe kell venni, hogy egyben alkalmazása oldalhelyes nyomóforma alkalmazását is igényli, szemben a közvetlen nyomtatás oldalfordított (tükörkép) nyomóformájával.

  • Előnye, hogy egyenletesebb nyomtatást tesz lehetővé, és a visszahordás is kevesebb. További előny, hogy a rugalmas átnyomófelület a nyomatot kevésbé veszi igénybe, ezért nyomásra érzékeny nyomathordozók esetén is jól alkalmazható.
  • Hátránya, hogy a többszörös átvitel miatt nagyobb torzulás lép fel, ez azonban a nyomóforma megfelelő kialakításával csökkenthető. Bizonyos esetekben ezt is előnyösen lehet alkalmazni olyan esetekben, amikor a közvetlen nyomtatás nem is lehetséges, vagy csak nehezen valósítható meg. Ilyen a tamponnyomás, amellyel szinte tetszőleges felületre végezhető nyomtatás. A flex nyomtatás a magas nyomtatás változataként tárgyalható, ennél az eljárásnál a nyomóforma rugalmas magasnyomó forma, és a mélynyomtatáshoz hasonlóan alacsony viszkozitású festéket és a nyomtatás után szárítási igényel. Hasonlóan rugalmas nyomóformáról dolgozik a gumi-magasnyomtatás, amelyhez nem kell szárítás. A hagyományos eljárások közül számozás csak magas nyomtatással valósítható meg.

A nyomathordozó az a felület, amelyen a nyomat kialakításra kerül. Ez hagyományos papír volt a nyomtatás kezdeteitől az utóbbi időig, bár kivételek mindig előfordulnak, különösen akkor, ha a nyomdaipart teljességében tekintjük. Mivel a papír már a kezdetektől sem a nyomtatás céljára készült, ezért hamarosan megkülönböztették a nyomópapírokat és az írópapírokat az egyéb célra használatos papíroktól. Ebből látható, hogy a papírnak a kedvező nyomtatási tulajdonságai mindig is fontosak voltak. Ma ugyanez értelemszerűen kiterjeszthető az egyéb nyomathordozókra is. Lényeges, hogy foglalkozzunk ezekkel a nyomathordozókkal, mivel szerepük egyre nagyobb, különösen a csomagolás és a reklám területén. Ugyancsak fontos, hogy ismerjük a nyomathordozók nyomtatás szempontjából lényeges tulajdonságait, mert ezek ismerete nélkül jó minőségű nyomat nem készíthető. Kétségtelen, hogy a nyomtatás szempontjából a legkedvezőbb nyomathordozó ma is a papír, de ennek más használati tulajdonságai nem mindig elégítik ki a felhasználókat.

Foglalkozni kell a nyomathordozók átlagos, szerkezeti és felületi tulajdonságaival, mivel egy fémfóliával kasírozott papír esetén nem mindegy, hogy melyik oldalát nyomtatjuk. A papírok tulajdonságai közül egyesek inkább a termék felhasználása során jelentősek, de nem befolyásolják lényegesen a nyomtatás folyamatát. Vannak azonban olyanok, amelyeket a nyomtatás során figyelembe kell venni, mivel javíthatják, onthatják, esetleg lehetetlenné tehetik a nyomtatást.

A nyomdafestékek a nyomtatás alapvető kellékei. Nélkülük – a vaknyomást kivéve - nincs nyomat. Az egyes nyomtatási eljárások egymástól nagyon eltérő festékeket igényelhetnek, és egyesek ezek közül nem is igazán tekinthetők festéknek, annak eredeti értelmezése szerint (hő nyomtatás, fólia nyomtatás). A leggyakrabban alkalmazott festékek a fő nyomtatási eljárásokhoz kapcsolhatók, és tulajdonságaik a nyomtatás és nyomatfelhasználás szempontjait figyelembe véve nagyon sokfélék lehetnek. A nyomtatás szempontjából – ha egyáltalán ki lehet emelni - a leglényegesebb két tulajdonság a viszkozitás és a tack. A nyomat minősége szempontjából lényeges a festék denzitása a nyomaton mérve, amely függ a festék típusától, amely végtelen rétegvastagságnál adódik, és gyakorlatilag néhány mm vastagságot jelent.

A nyomtatásnál alkalmazandó vastagság olyan kell legyen, hogy a +/-10% ingadozás ne jelenthessen számottevő denzitásváltozást, így ezt a kívánt nyomatminőség és a gépen elérhető egyenletesség befolyásolja. A festék terülése a nyomóerő hatására függ a nyomathordozótól, a nyomtatás időtartamától és a festék viszkozitásától. Csökkenő viszkozitás, nagyobb nyomóerő és hosszabb nyomásidő nagyobb terülést eredményez, amely a nyomatképen a magasnyomásnál és a síknyomásnál eltérő módon jelentkezik. A mélynyomtatásnál a terülés képe a síknyomtatáshoz hasonló, jóllehet itt a viszonyok teljesen mások. A jelenség kialakulása a magas nyomtatásnál szemléltetettnek az ellenkezőjeként fogható fel. A nyomtatási folyamat lényege a megfelelő mennyiségű és eloszlású festék eljuttatása a nyomandó felületre, amit nyomtatási folyamatnak nevezünk.

Folyamatos nyomtatáskor az első lépés mindig az előző nyomtatás alkalmával a papírra átadott festék pótlása, azaz a nyomóforma festékezése, felhordása.

Magas nyomtatásban, de ofszet nyomtatásban is, a felhordó nyomás (a felhordóhengerek átszorítása a nyomóformába) hatására a folyadék jellegű festék igyekszik kitérni, elfolyni a nyomott zónából, azaz terül. A magasnyomó nyomóelemek vállaira, ofszet nyomtatás során pedig a nemnyomóelemek felé megy végbe.

A nyomtatás feltétele a nyomóforma festékes felületének és a nyomandó anyag felületének teljes érintkezése. Nyomtatáskor kissé bonyolultabb a helyzet. A nyomóforma alapja (formahordozó kocsi, henger), a nyomóforma vastagsága és az ellennyomó fémfelület távolról sem közelítheti meg a kívánt pontosságot. Ezért a nyomtatásokhoz mindig egy közbeiktatott rugalmas réteget (borítást) alkalmaznak. Magas nyomtatáskor a puha borítás csökkenti az egyengetési időt, a nyomat azonban foltos, nyugtalan hatású, mert a festékréteg nincs szétterítve. Mély nyomtatáskor kevesebb az ilyen vonatkozású ismeret, azonban ott is tapasztalható, hogy a túl puha gumiborítás minőségrontó. Ofszet nyomtatáskor a puha borítás torzul a nyomtatás két-három század másodperces ideje alatt, és a nyomott pontok szétterülnek, a nyomat lágyul, a sötét képrészek nyugtalanok lesznek. Mivel a deformáció mértéke függ az erőhatás idejétől, a nyomóerőigény és a borításmerevség változik a nyomtatási sebességgel. A festékátadás történhet olyan helyre is, ahol már van festék az előző szín nyomásából, amely lehet száraz, ha egyszínes gépen történik a nyomás, és az előző színnek volt ideje a száradásra, vagy többszínes gépen rögtön az előző szín után, amikor a festék még nem száradt meg. Ebben a ma általános esetben beszélünk nedves-nedves nyomtatásról. A nyomtatás befejező szakasza az átadott festékfilm szilárdulása, azaz száradása. A festéknek a felhordás és az átadás szakaszában folyadék jellegűnek kell lenni. Kivétel eddig csak egy ismeretes: az elektrosztatikus nyomtatás.

A nyomtatási folyamat lényege a festék eljuttatása a nyomandó felületre. Folyamatos nyomtatáskor az első lépés mindig az előző nyomtatás alkalmával a papírra átadott festék pótlása, azaz a nyomóforma festékezése, vagyis a festékfelhordás. Ezt követően a felfestékezett nyomóforma érintkezik a papírral, és átadja a rajta lévő festék egy részét. Az érintkezés vagy a teljes felületen, vagy a csak egy sávban, a nyomási sávban történik a nyomtatási módtól függően. A festékátadás leggyakrabban a nyomási sávban történik mind síkhenger-, mind henger-henger kapcsolat esetén. Ezekben az esetekben a nyomtatáskor a két felület legördül egymáson, és létrejön a teljes felület nyomtatása, ami sík-sík érintkezés esetén a teljes felületen egyidejűleg történik. Helytelen beállítás esetén az a csúszás erősen növekedhet, ami a nyomott elem torzulásához és egyéb nyomtatási hibákhoz vezethet. Ofszet nyomtatásnál, ahol a két gumiborítású henger között történik a nyomtatás, a szimmetriaviszonyok miatt csúszás ezért nem jön létre. A festékezőmű feladata a nyomat egyenletes festékezésének biztosítása helyileg, ami a nyomat teljes felületére vonatkozik. A hengeres festékezőműveket általánosan alkalmazzák a nyomógépeken mind a magas nyomtatásnál, mind az ofszet nyomtatásnál, de a flexogépeken is ennek egy változatával találkozhatunk. újabban elterjedő eljárás főleg csomagolástechnikában a kúpos felületekre történő nyomtatás, melynél biztosítani kell a csúszásmentes legördülést a tiszta nyomdakép kialakítása érdekében. Mivel a nyomtatása kerülő termékek nagyátmérői, kúpszögei és a szélességek is változnak, ezért az alkotóhossz is változó. Mivel a nyomat újbóli felfogása illeszkedéshelyesen nem lehetséges, többszínnyomás esetén minden színt egy felfogásban kell nyomtatni. A nyomtatás megkezdése előtt már gondoskodni kell a papír adagolásáról, továbbításáról, a megfelelő minőségű és pontosságú nyomat elkészítéséhez szükséges kiegészítő és segédműveletek elvégzéséről, valamint az elkészült termék rendezett kiadásáról.

A tekercsnyomtatásnak a nagy példányszámúaknál és a tömegtermelésnél jelentős előnyei vannak. Ezek közé tartoznak a papír egyszerűbb vezetése, az egyszerűbb szerkezeti megoldások alkalmazhatósága és a kevesebb üresjárat, valamint a nagyobb termelési sebesség. A pontosság biztosításának elméleti alapjai eltérőek az íves nyomtatástól, ahol a papír alakváltozásával nyomtatás közben gyakorlatilag nem szoktak számolni. Az íves nyomtatás előnyei a kisebb példányszámoknál használhatók ki, ezek közül a legjelentősebb az, hogy az ív mérete a maximális méretnél kisebb is lehet, így többféle formátum nyomtatása is megvalósítható, igaz, hogy kisebb kihasználtsággal. Lehetőség van a papír szálirányának megválasztására a termék igénye szerint, míg tekercsnyomásnál a papír száliránya csak futásirányú lehet, ami a felhasználhatóságot korlátozza. A tekercsnyomtatásnál az a nyomat hossza, amely a nyomóforma hosszával egyezik, és a papírpályában kialakult feszültség hatására megnyúlt papíron jön létre. Külön jelenségként kezelendő a papírtekercs ütéséből adódó állandó változást okozó hatás, ami nem teszi lehetővé a pontos nyomtatáshoz szükséges egyensúlyi állapot kialakulását. Mély nyomtatásnál, amikor a papírpálya állandóan megfogott állapotban van, ilyen kiegyenlítődés nem jöhet létre. Ofszet nyomtatás esetén a kanálisok sávjában a papírpálya nincs megfogva, és létrejöhet a kiegyenlítődés. Magas nyomtatásnál nemcsak a kanálisoknál, hanem a nemnyomó felületeken sincs megfogva a papírpálya, s ez szabálytalan eloszlást mutathat, így a kiegyenlítődés is szabálytalan lehet, ami kiterjedhet a pálya egyik vagy másik oldalára, esetleg egyes szakaszaira, ami nyugtalan pályaviselkedéshez vezet, és rendszertelen illeszkedési hibák forrása lehet. A nyomófelület az a felület, amely a papírt hordozza: lehet lapos vagy hengeres.

A mélynyomtatásnál a termelő gépek között ez a megoldás szokásos. A szitanyomógépeknél a nyomófelület is síknak tekinthető. A papírt az ívgépen a nyomófelületen vagy a nyomófelület előtt elhelyezkedő berakón elhelyezett illesztékekhez igazítják a pontos nyomtatás elérésére, majd elmozdulásmentesen rögzítik a nyomófelületen a nyomtatás folyamata alatt. Léteznek olyan megoldások, ahol közvetett és közvetlen nyomtatás lehetséges. Néhány géptípusnál lehetőség van kétszeresen közvetett nyomtatásra is. Természetesen ebben az esetben a kétszeres közvetítés miatt fokozott torzulással is számolni kell. Közvetett nyomtatásnál a nyomóforma egyenesállású. Közvetlen és kétszeresen közvetett nyomtatás esetén oldalfordított nyomóformát kell alkalmazni. Az íveket azonos helyen kell illeszteni a nyomtatás, valamint a további feldolgozás pontossága miatt. A tégelysajtókon (síkról síkra nyomó) a nyomtatás folyamata az egész felületen egyidejűleg megy végbe. A nyomtatáshoz szükséges munkát növeli a csapokon létrejövő súrlódás, különösen abban az esetben, ha a kenés nem kielégítő.

A nyomtatás és nyomdaipari ismeretek a Nyomdaipari Enciklopédia alapján készültek.